Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175 év távlatából visszatekintve, olyan magyarságunkat meghatározó eseménnyé vált, amelynek hőseiről óvodánkban is megemlékezhetünk, a játékosság elvét követve. Nemzeti ünnepünkre készülődve huszáros játékokat játszottunk. A gyermekek a hét során bepillanthattak a huszárok életébe, ismereteket szereztek ruházatukról, a tábortűz körül legendákat hallgathattak róluk, és az őket segítő népről. Hallhattak Petőfi Sándorról és társairól, akik a szép szó erejében bízva, hittek a változás lehetőségében. Térképeket, képeskönyveket hozhattak, melyekből megismerhették hazánkat, fővárosunkat, címerünket, zászlónkat, a nemzeti színeket. Kivételes napok ezek, fakardokkal érkezhettek az óvodába, sőt „vívhattak is egymással” is. Címereket, zászlókat, kokárdákat, huszárokat színeztek, festettek. Sütöttek mézeskalács huszárokat. Maguk készítette virágokat tűztek községünkben a Hősök szobra elé. A…

A megemlékezés előtti napokban hazánkról, lakóhelyünkről, hőseinkről szóltak a beszélgetések, történetek. A nagyok örömmel emlékeztek vissza az előző évek hasonló időszakának történéseire, ebben segítségükre voltak régi fényképeik. A kicsik megismerkedtek „nemzeti színeinkkel”, így együtt mondókázhattunk: „Piros, fehér, zöld, ez a magyar föld!” A gyermekek huszárokról szóló kiadványokkal, sok-sok színezővel, dobokkal, „fegyverekkel” érkeztek az óvodába. Kivételes pillanatok ezek, „harcolhattak” is. A hét folyamán hazánkat, nemzeti jelképeinket, zászlókat, kokárdákat, huszárokat rajzoltunk, színeztünk, festettünk. ” order_by=”imagedate” order_direction=”ASC” returns=”included” maximum_entity_count=”500″]